Ingatlankezelés, mint szakma

Ingatlankezelés, mint szakma

Az ingatlankezelés egy tanulható (OKJ végzettséget adó) szakma, ahol az ingatlankezelő a jövedelemtermelő ingatlanok kezelésével, a kezelésben közreműködő szakértők munkájának irányításával és ellenőrzésével, továbbá hasznosítási, befektetési célú tanulmányok készítésével foglalkozik, javaslatot tesz a befektető céljainak leginkább megfelelő hasznosítási változat bevezetésére. Ingatlankezelés képzésre való jelentkezés feltétele a társasházkezelő szakképesítés megléte. (A társasházkezelő képzéshez nem feltétel az ingatlanközvetítő és értékbecslő valamint az ingatlanvagyon-értékelő OKJ-s végzettség megléte.)

Az albérletkezelő vagy bérleménymenedzser a kiadó lakások és házak teljes körű menedzselését vagyis ingatlankezelés ét vállalja. A bérlő kiválasztásától és minősítésétől kezdve a havi bérleti díj és a fenntartási költségek beszedésén túl az ingatlant rendszeresen ellenőrzi, a jó gazda gondosságával, a tulajdonos érdekeit tartva szem előtt. Az én ingatlankezelőm megbízásával a külföldön vagy vidéken élő ingatlantulajdonos válláról (részben vagy egészben) leveszi a bérleménnyel és a bérlővel kapcsolatos tennivalókat, napi ügyintézési feladatokat.

Az én ingatlankezelőm: Toldy Éva, aki a bérbe adott budapesti lakásokat teljes körűen menedzseli erkölcsi bizonyítvánnyal, szakmai szervezeti tagsággal (MIÉSZ, MIOSZ), felelősségbiztosítással, 15 év szakmai gyakorlattal és az ingatlanmenedzselési szolgáltatás ellátásához megfelelő végzettséggel rendelkezik:

  1. ingatlanközvetítő és értékbecslő (OKJ 52 3439 02)
  2. ingatlanvagyon-értékelő és közvetítő (OKJ 54 3439 02)
  3. társasházkezelő (OKJ 52 7899 03)
  4. ingatlankezelő (OKJ 52 814 01 0001 54 01)

Jó hír, hogy az ingatlankezelés, ingatlanmenedzselés megtanulható! Legnagyobb értékünk a lakásunk, melynek bérbeadásával évente 5-7%-os hozamot is elérhetünk. Nem mindegy azonban, hogy a bérleti idő lejáratát követően hogyan, milyen állapotban kapjuk vissza az ingatlant a bérlőtől. Szerencsés esetben kitakarítva, kifestve. De mit lehet tenni, ha a bérlő nem akar kiköltözni és nem fizeti a lakás fenntartási költségeit? Hogyan adjunk ki lakást kisgyermekkel költözőknek, milyen feltételek és szabályok vonatkoznak a bérbeadókra és a bérlőkre? Milyen a tökéletes bérleti szerződés?

Toldy Éva – az én ingatlankezelőm – havonta egyszer megosztja tudását a BérbeAdóNap a BérbeAdóknak képzésen, ahol az adózástól kezdve a bérlő kiköltöztetéséig rengeteg hasznos és fontos információval gazdagodnak a résztvevők. Az oktatásra előzetesen jelentkezni kell!

hívja a kezelőt

BérbeAdóNap a BérbeAdóknak!

BérbeAdóNap a BérbeAdóknak!

BérbeAdóNap a BérbeAdóknak!

Budapesti, egész napos képzés (nem csak a kezdő) bérbeadóknak. Havonta egyszer, mindig a hónap 3. szombatján. Adótanácsadó, közjegyző, bérbeadási szakember és lakásfelkészítési tanácsadó gyakorlati tudásukkal és tapasztalataikkal segítik a BérbeAdóNap -on a BérbeAdókat!

BérbeAdóNap 2020-ban is mindig a hónap 3. szombatján: 2020. január 18., 2020. február 15., 2020. március 21.

A képzést a BérbeAdóNap munkacsoport szervezi, melynek tagjai a képzés előadói. Bérbeadóként 1 nap alatt mindent megtanítunk, amitől eddig tartottál: adózás, adminisztráció, bérlőkezelés. Nincs tabutéma, mindenkit edukálunk! A BérbeAdóNap végén nem lesz benned kétely, mert tudni fogsz mindent a bérbeadásból származó jövedelem legális adózásáról és a bérbeadás gyakorlati oldaláról.

A BérbeAdóNap képzésén résztvevők jándékba megkapják a Tökéletes Bérleti Szerződést!

Már lehet jelentkezni a BérbeAdóNap 2020. első negyedévi képzéseire, ahol Toldy Éva - az én ingatlankezelőm: az egyik előadó!

BérbeAdóNap

Nézzük, mennyire vagy gyakorlott, hosszútávú lakáskiadó?

50 dolog, amit előképzettség nélkül is tudhatsz - a bérbeadásról:

  1. Felmondás esetén a szerződés a felmondási idő végével szűnik meg.
  2. Ha bérbeadó tulajdonosként eladod az ingatlant, a bérleti jogviszony folytatódik az új tulajdonossal.
  3. Bérbeadó a határozott idejű bérleti szerződést nem mondhatja fel és nem veheti azt vissza - bánatpénz megfizetése nélkül.
  4. Bérbeadó köteles tartózkodási hely címre bejelenteni a bérlő(ke)t.
  5. A túlzott mértékű kaució összegének mérséklését bírósági úton lehet kérvényezni.
  6. Magyarországon az elfogadott kaució mértéke 2-3 havi bérleti díjnak megfelelő összeg.
  7. Bérbeadó kérheti bérlőtől egy harmadik személy kezességét.
  8. Bérbeadó kötelessége a bérlemény bebiztosítása a bérlőtől független károk ellen.
  9. Bérbeadó bérlő ingóságaiért, értékeiért nem felelős. Bérbeadó által biztosított ingatlan káreseménye esetén bérlő Bérbeadótól kártérítésre nem jogosult.
  10. Szóbeli megállapodásoknál fél év után 75%-ban mindenki másként emlékszik.
  11. Bérleti szerződés hitelesítéséhez két tanú szükséges.
  12. Bérbeadó nem emelheti egyoldalúan a bérleti díjat. A bérleti díj emeléséről a bérleti szerződés megkötésekor kell előre megegyezni. Inflációkövető bérleti díj emelése elfogadott.
  13. Állami vagy önkormányzati lakás bérbeadójaként felmondás esetén cserelakást kell biztosítani a bérlőnek.
  14. Bérelt ház kertjében lévő gyümölcsfák terméseinek leszedéséről és hasznáról a bérleti szerződésben meg kell állapodni.
  15. Bérbeadó bérlő kiskorú gyermekére befogadó nyilatkozatot kérhet.
  16. Kiköltözéskor bérlőnek az ingatlant az eredeti állapotba kell visszaállítania.
  17. Bérbeadó a kaució összegéből a kiköltözéskor levonhatja a leltárban szereplő hiányzó, sérült, használhatatlanná vált tárgyak összegét. Az anyagilag rendezett tételeket bérlő jogosult elszállítani, miután azok ily módon a tulajdonába kerültek.
  18. Bérlemény átadás-átvételekor megengedett a digitális fényképrögzítés, melyet a leltárhoz kell csatolni.
  19. Határozott idejű bérleti szerződés utolsó napján kell a bérlőnek kiköltöznie a bérleményből. Ha nem költözik ki, és nem készül új szerződés, az átmegy határozatlan idejű szerződéssé.
  20. Nem fizető bérlőnek az írásos felszólítást követően 8 napja van a tartozás rendezésére.
  21. A feltételek teljesülése esetén bérlő részéről igénybe vehető albérleti támogatás.
  22. Bérbeadónak energetikai minőségtanúsítványt kell készíttetnie a bérleményre.
  23. Rendkívüli felmondási okok: határidőre történő fizetés elmaradása vagy minden olyan egyéb ok, mely ellentétes a bérleti szerződésben foglaltakkal.
  24. A jog máshogy fogalmaz a bérléses viszonyokra, mint a köznyelv. Pl. a kaució jogi nyelven óvadék, a lakbért pedig a jogban bérleti díjnak nevezik.
  25. Üzleti célra bérelt ingatlanok egyes szabályai eltérnek a lakáscélú bérlemények szabályaitól.
  26. A helyiségbérlet semmiképpen nem lakás céljára bérelt ingatlant jelent.
  27. Ha elemi csapás miatt megsemmisül az ingatlan, a bérlő elhelyezése az önkormányzat feladata.
  28. Bérbeadó is és bérlő is bármikor felmondhatja a határozatlan idejű bérleti szerződést.
  29. Bérbeadó a bérleti szerződés aláírásával egyidejűleg Bérlő részére átadja azokat az információkat, melyek elengedhetetlenek (pl. társasház házirendje, berendezési gépek pl. tűzhely, mosógép kezelési-használati utasítások, stb.), és ezeket bérlő köteles betartani.
  30. Rendszeresen nem fizető vagy késve teljesítő bérlő részére Bérbeadónak elég csak egyszer küldenie írásbeli felszólítást ahhoz, hogy később rendkívüli felmondással felmondjon a bérlőnek.
  31. Bérlő köteles a közös használatra szolgáló helyiségekben (pl. lépcsőház, kapualj) megfelelő magatartást tanúsítani. Rendeltetés ellenes használat esetén Bérbeadó jogosult felmondani a szerződést.
  32. Bérlő – a bérlés ideje alatt végzett tisztasági-esztétikai festés, tapétázás költségeit nem követelheti Bérbeadótól.
  33. Ha bérlő nem tud fizetni, Bérbeadó zálogba veheti az ingatlanban fellelhető - bérlő tulajdonát képező - tárgyakat a tartozás erejéig. Ha bérlő nem ért egyet tárgyai zálogban tartásával, írásban ezt kifejezheti Bérbeadónak. Ha bérlő és Bérbeadó között a zálogban tartással kapcsolatban ellentét alakul ki, akkor Bérbeadónak kell 8 napon belül bírósághoz fordulnia.
  34. Bérbeadó és bérlő megegyezhetnek úgy is, hogy nem fizet bérleti díjat, csak a fenntartási költségekhez járul hozzá (szívességi lakáshasználó).
  35. A bérleti díj nem csak pénz lehet, hanem a megegyezéstől függően akár szolgáltatás vagy termék is.
  36. A bérleti szerződés felmondását mindig írásban kell átadni és azt aláírással átvetetni vagy tértivevénnyel postázni.
  37. Bérbeadó engedélye nélkül bérlő nem végezhet felújítási, korszerűsítési munkálatokat az ingatlanban.
  38. Bérbeadónak a bérlés teljes ideje alatt biztosítania kell, hogy a bérlemény rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen.
  39. Bérbeadó feladata a bérleményben a helyreállítás, pl. beázás vagy csőtörés esetén.
  40. Ha bérlő más célra használja az ingatlant, mint ahogyan a szerződésben megállapodtak, súlyos szerződésszegést követ el.
  41. Ha bérlő megjavítja azt a hibát, melyet bérbeadónak kellene korrigálnia, akkor felszólíthatja a bérbeadót ennek kifizetésére.
  42. Káresemény bekövetkezésekor a bérlő felelőssége, ha nem értesíti a Bérbeadót.
  43. Bérlő köteles tűrni a bérleménnyel kapcsolatos javítási munkálatokat, ha azok az érdekeit súlyosan nem sértik.
  44. Bérbeadót megilleti az ellenőrzés joga, évente legalább egyszer ellenőrizheti a használatot.
  45. Bérbeadó nem zavarhatja bérlőt szükségtelenül.
  46. Bérbeadó engedélye szükséges, ha bérlő állatot akar tartani a bérleményben.
  47. Bérlőt semmilyen tulajdonjog és lakhatási jog nem illeti meg csak azért, mert a lakcímkártyáján az ingatlan tartózkodási helyként van feltüntetve.
  48. Állandó lakcímként való bejelentéshez Bérbeadó nem járul hozzá.
  49. Bérlő az átvétel napjától teljes felelősséggel tartozik Bérbeadó felé mind a bérlemény, mind az ingóságok, mind a mérőórák épségének tekintetében.
  50. Bérlő a bérleményt a felszerelési tárgyakkal együtt rendeltetésszerűen jogosult használni, az esetlegesen keletkezett károkért felelősséggel tartozik.

A többi, felmerülő kérdéseidre válaszokat kaphatsz a BérbeAdóNapon!

Szeretettel vár a BérbeAdóNap munkacsoport nevében is:

Toldy Éva ingatlankezelő (www.azeningatlankezelom.hu)

Energiahatékonyság – fűtési költségek csökkentése

Energiahatékonyság – fűtési költségek csökkentése

Egy átlagos háztartás a felhasznált összes energia csaknem háromnegyedét a fűtésre fordítja. Egy kis odafigyeléssel, az energiahatékonyság jegyében a fűtési költségek csökkenthetőek. Különösen fontos ez azoknak, akik nem saját, hanem bérelt lakásban laknak.

Megfelelő hőmérséklet a megfelelő szobára

energiahatékonyság_A kellemes közérzethez a nappaliban 20, a gyerekszobában 22, míg a hálóban 18 C fok ajánlott. Alapszabály, hogy csak ott és annyit fűtsünk, ahol és amennyire éppen szükséges. Ha napközben hosszabb időre elmegyünk otthonról, érdemes alacsonyabbra állítani a termosztátot vagy elzárni a radiátorokat, letekerni a konvektort. Ellenőriztessük minden évben szakemberrel a kazánt, a cirkót és a konvektorokat, az elvégzett karbantartással így akár 5-10 százalékot is megtakaríthatunk a fűtési költségekből. A fűtőberendezések légtelenítése se maradjon el ilyenkor, ha pedig még nem történt meg a fűtési rendszerek beszabályozása, akkor azt se felejtsük el.

A pára is segíthet

Ha elég párás a levegő, akkor az alacsonyabb hőmérsékletet is melegnek érezhetjük, így érdemes figyelmet fordítani a párásításra. Azonban túlzásban sem szabad vinni, mert akkor egyes esetekben elindulhat a penészképződés. Ha naponta kétszer 3-5 percig szellőztetünk kitárt ablakokkal, akkor az elhasznált levegő gyorsan és tökéletesen kicserélődhet a kinti friss levegőre. A hosszú ideig résnyire nyitva hagyott ablakokkal az ellenkezőjét érjük el: az utcát fűtjük, és a szoba kihűl.

Függöny

Az ablakokon besütő nap energiája télen is jól hasznosul. Naplemente után azonban lehűl az ablakfelület, ezért húzzuk be a függönyt, eresszük le a redőnyt. Ne rakjuk körbe bútorokkal a fűtőtestet, és ne lógjon rá a függöny. Így megakadályozzuk a meleg levegő áramlását, ez utóbbi tűzveszélyes is lehet. Van, aki télen rövid, nyáron hosszabb függönyt használ annak függvényében, hogy van-e fűtés vagy nincs. Tegyünk hőtükrös fóliát a radiátorok mögé, így a fűtési energia akár 5-6 százalékát is megtakaríthatjuk. Ez utóbbi energiahatékonysággal a fűtési költségek csökkenthetőek, ha a külső oldalfal hőszigetelése még nem készült el.

Vissza az én ingatlankezelőm főoldalra

Lakásőrző szolgáltatás magánszemélyeknek, sokat utazó üzletembereknek

Lakásőrző szolgáltatás magánszemélyeknek, sokat utazó üzletembereknek

Aki nagyvárosban él, ismeri a problémát: az ember el szeretne utazni, de nincs aki meglocsolja a virágokat, megetesse a madarakat vagy a halakat. Amikor pedig megérkezünk a nyaralásból, a postaládából épp hogy nem zuhannak ki a postai küldemények, valamint üres a hűtőszekrény, el kell rohanni bevásárolni. Ilyen és hasonló problémák megoldásában segít a lakásőrző (housesitting) szolgáltatás.

A lakásőrző olyan univerzális személy, aki mindennel törődik, amit – a háziak távolléte alatt – el kell intézni:
– meglocsolja a növényeket a lakásban vagy a kertben,
– kiüríti a levélszekrényt,
– megeteti a kisállatokat (halak, madarak),
– családi ház esetén ki-és beviszi a szeméttároló kukát,
– ellenőrzi, elindítja, szükség szerint beprogramozza a locsolórendszert,
– mielőtt a háziak hazatérnek: feltölti a hűtőszekrényt élelmiszerrel (bevásárol),
– elintéz ügyes-bajos dolgokat is – házon kívüli ügyintézés keretében, pl. elhozza a patyolatból a beadott ruhát, beengedi a szerelőt, várja a postást, stb.

Pozitív mellékhatás, hogy a lakás /ház nem tűnik lakatlannak, ami egyébként vonzaná a betörőket. Ehhez az is szükséges, hogy a függönyt /rolót / redőnyt / reluxát le-és felhúzza este és reggel.

A lakásőrző (housesitting) szolgáltatás Budapest területén vehető igénybe, min. 2 óra időtartamban.

A lakásőrző (housesitting) szolgáltatás díja: 1.500 Ft / óra (60 perc)

Kérdése van? Árajánlatért vagy a további részletek megbeszélése céljából hívjon vagy írjon!
Tel.: (1) 229-3247, 06 (30) 574 9730.

A kapcsolattartás fontos számunkra, így minden írásbeli megkeresésre 24-48 órán belül garantáltan válaszolunk.

lakasorzo szolgaltatas

Éjszakai áram

Éjszakai áram

A hétköznapi beszédben éjszakai áram elnevezésben használjuk. Mit is jelent az éjszakai áram elnevezés pontosan? Ez egy vezérelt mérő, amely közös az ingatlanhoz tartozóan van (akár közös szekrénybe) építve – nappali áramot (vagyis minden időszakot) vételező mérőórával együtt. Általában egy fogyasztásmérő és egy hangfrekvenciás vevő tartozik hozzá. A fogyasztó felé a hangfrekvenciás vevőn keresztül van kapcsolat a fogyasztói elosztótábla felé.

Mikor használatos az éjszakai áram?

Általában a villanybojlerok táplálását látják el a vezérelt mérőről (éjszakai villanyóráról). Nagyobb terhelés esetén, például hőtárolós kályhánál mágnes kapcsolót építenek be. A mágnes kapcsoló behúzó tekercsét működteti a hangfrekvenciás vevő. Társas házak esetén egy hangfrekvenciás vevőt alkalmaznak, és lakásoknál lévő mágnes kapcsolót működtetik vele.

Éjszakai áram vagy vezérelt áram?

Az éjszakai elnevezés helyett a szolgáltató a vezérelt kifejezést alkalmazza. Régen mikor még mechanikus órákkal vezérelték az éjszakait, akkor este 10 órától reggel 6 óráig lehetett vételezni az éjszakairól az áramot. Igaz az órák pontatlansága miatt nagy idő eltolódások voltak.

A vezérelt vételezéseket arra találták ki, hogy villamos energiavételezésben igyekezzenek valami egyensúlyt tartani. Így a völgy időszakokban kapcsolták be a vezérelt vételezést. Amikor a nagy üzemek hálózati terhelése lecsökkent.

Időközben kitalálták a hangfrekvenciás vevőket, amely lehetővé tette, hogy a központi teher elosztóból tudják a hálózaton keresztül kapcsolni a hangfrekvenciás vevő kapcsolóját. Ezért fordul elő, hogy napközben is van vezérelt áram a lakásban. Ezeket a modernebb hangfrekvenciás villanyórákat, akkor kapcsolják be amikor a völgy időszak bekövetkezik. Valamint a napi 8 óra vételezést is biztosítják a fogyasztóknak.

Mennyibe kerül az éjszakai áram?

A vezérelt áram ára jóval olcsóbb a nappalinál, ez kb. fele a nappali áramnak. A vezérelt áramra csak fixen lehet csatlakoztatni a fogyasztót. Aki ezt megszegi az szerződésszegést követ el. A vezérelt áramkör mért oldalára, a bojlereknek kétsarkú megszakítási lehetőséget kell biztosítani. Itt is javasolt az áramvédő kapcsoló beépítése, saját biztonságunk érdekében. A vezérelt áramkört elkülönítetten kell vezetni a nappali áramköröktől.

 

Bérlői adatlap

Bérlői adatlap

Íme egy hasznos segítség bérbeadóknak: bérlői adatlap (magyar és angol nyelven). Legyen a bérlői adatlap minden bérleti szerződés melléklete. Át kell adni ezt a kinyomtatott példányt a bérlőnek, hogy töltse ki a rá vonatkozó részt, illetve a vele együtt költöző személyek adataival. Ezt a bérlői adatlapot akár bérlőszűrésre vagy bérlőminősítésre is lehet használni.

berloi adatlap
Nagyobb mérethez katt a képre!

E-mailben is elküldhető a bérlőjelöltnek, melyet kitöltés után a személyes dokumentumokkal (személyi igazolvány, lakcímkártya) össze kell vetni. A bérlő okmányairól mindig készüljön másolat (fénymásolat esetén pedig alá kell íratni a bérlővel, hogy hozzájárul az adatai lemásolásához.). Ha a bérlőjelölt megtagadja az iratainak átadását, másolását: gyanúra adhat okot a bérbeadó részére. (Ha titkolni valója van a jelöltnek, ráadásul a hatóságok felé, akkor szokott így viselkedni.)

A bérlőjelölt személyazonosságáról mindig, minden esetben meg kell győződni, személyesen. Ehhez a legegyszerűbb elkérni a személyi igazolványt és a lakcímkártyát. Van olyan állampolgár, akinek a lakcímkártyáján ez szerepel: lakcím nélküli. Erre minden esetben kérdezzünk rá, mert nem feltétlenül jelenti azt, ami olvasható az okmányban. Lehet lakcím nélküli az is, aki olyan önkormányzati lakásban lakik, ahová már több személyt nem lehet bejelenteni. Lehet lakcím nélküli az is, akinek nincs saját tulajdonú ingatlanja, tartózkodási helye pedig nincs. Tartózkodási hely címre minden bérlőt be kell, hogy jelentsen az ingatlan tulajdonosa / haszonélvezője, amennyiben a bérlő ezt igényli.

Fontos, hogy a személyes okmányokat a bérbeadó saját maga másolja le, ne bízza ezt a bérlőre, mert nagyon könnyű hamisítani. Bérlemény kulcsot csak akkor adunk át, ha 100%-osan megbizonyosodtunk a bérlő személyazonosságáról! Bérbeadóként természetesen igazoljuk magunkat a bérlő felé: tulajdoni lappal, iratokkal, stb. Fontos a bizalom, de még fontosabb az elővigyázatosság mindkét fél részéről. Én ingatlankezelőként – a bérlő felé –  kérés nélkül bemutatom a bérbeadásra való jogosultságomat az okmányaimmal. A kitöltött bérlői adatlapon szereplő referenciahelyeket (munkahely, előző bérlemény) rendszeresen ellenőrzöm, mert erre szükség van, lehet a bérleti időszak alatt változás áll be a bérlő életében is.

Az én ingatlankezelőmmel történt:

A bérlői adatlap nagyon részletes, csak a nemi identitás hiányzik róla. Vajon fontos tudnia a bérbeadónak, hogy a bérlője melyik nemet részesíti előnyben? Az alábbi történet velem esett meg, 2016-ban. Tavasszal egy helyes, fiatal fiúnak adtam bérbe egy másfél szobás, bútorozatlan lakást, akiről csak a vak nem látta, hogy olyan meleg, mint egy sütő. Mivel ez nálam nem kizáró ok, megfelelt minden tekintetben, 1 éves határozott idejű bérleti szerződést ajánlottam részére a lakásra vonatkozóan.  A fiú vidékről költözött a fővárosba, egyenlőre nem volt még munkahelye, a nagymamája vállalta érte a felelősséget és a bérleti díj fizetését, így a nagyi lett a lakás bérlője. A lakásban viszont a srác lakott, egyedül, amit a nagymama szépen berendezett a srác kívánságának megfelelően. Egy hónapban egyszer jött a nagyi, hozta a bérleti díjat és fizette a rezsit, mindig időre, ahogyan előre megbeszéltük. Időközben a srácnak 2 munkahelye is lett, de a pénzt is szerette költeni, hónap végére üres volt mindig a hűtője, ahogy a mama szavaiból kivettem.

Egy alkalommal a srác is éppen a lakásban volt, aki a jelenlétemben jelentette be a nagyinak, hogy megismerkedett valakivel és szeretne hozzáköltözni. A nagymama, aki kicsi kora óta közel állt az unokájához, rögtön azt kérdezte, hogy miért nem a kislány költözik ide a bérleménybe, elég nagy ez a lakás kettejüknek is. A srác szűkszavúan csak annyit mondott: – Mama, nem mondtam, hogy lányról van szó!

A nagyinak 1 hónapjába telt, mire felfogta az infót, mire ráeszmélt, hogy a legnagyobb fiúunokája a saját neméhez vonzódik. A következő havi díjfizetéskor a lakásban várt a nagymama, de a lakás már teljesen üres volt. A nagyi elmesélte, hogy az unokája mindent eladott, és elköltözött Gy-be, ahhoz a másik fiúhoz. Szegény assszony! A bérleményt azonnal felmondta, és mindent maga mögött hagyva, szomorúan és megtörten indult a Keletibe, hogy elérje a délutáni vonatot.

belyegzo

Tükrös lift

Tükrös lift

Már más is elgondolkodzott rajtam kívül azon, hogy miért van a társasházi liftekben tükör? Miért hasznos, hogy tükröt tesznek a lift egyik-másik oldalára? Van egyáltalán ennek jelentősége, vagy gyakorlati célja? Ma már emeletes ház szinte elképzelhetetlen lift nélkül. A lift pedig tükör nélkül!

Egy tükör a liftben nagy segítség lehet egy fontos találkozó előtti utolsó sminkellenőrzésre, kiigazításra a hölgyek esetében. De a férfiak is hálásak tudnak lenni, ha ellenőrizhetik a fizimiskájukat, nyakkendőjüket, mosolyukat… Vagyis nincs elvesztegetett idő, miközben egy tükrös liftben utazunk felfelé. 2 emelet között még egy gyors szelfi is belefér 🙂

A tükör nagyítja a teret is, így egy lakótelepi lift belső oldalán elhelyezett tükör nagy segítség a bezártságérzettel rendelkező (klausztrofóbiás) utasoknak is. Vagy segítség pl. egy kerekesszékkel utazónak, könnyebben tud a tükör segítségével ki-és beszállni, esetleg megfordulni a liftben.

Mi lenne velünk liftek nélkül? Elisha Otis találmánya nélkül tulajdonképpen felhőkarcolók sem létezhetnének, sőt a ma életben lévő előírások szerint négy emeletnél magasabb házak sem nagyon állnának. Otis korszakalkotó találmánya ma már olyannyira természetes, hogy a lakáskeresés egyik fő kritériuma a liftes ház. Amíg korábban hosszas lépcsőzések árán juthattunk volna fel több tízméteres házak legtetejére, addig ma teljesen természetesnek vesszük, hogy néhány perc alatt fenn vagyunk. Sőt, ha egy percnél többet kell várnunk a lift megérkezésére, vagy túl lassúnak találtatik a szerkezet, mi egyből kifogásoljuk, hogy miért ilyen csigalassú a felvonó

Amikor még ingatlanirodám volt, árultunk egy zuglói panellakást, ami kicsi volt, közepes állapotú (sem felújítva, sem teljesen lelakva), és mindez egy elhagyagolt társasházban, Zuglóban. Mivel akkoriban nagyon mentek a lakótelepi lakások, nagyon csodálkoztam, hogy ezt a lakást hiába ajánljgatjuk, nem kellett senkinek. Amikor saját magam is elmentem megnézni ezt a VII. emeleti másfélszobást, a liftben felfelé menet felnéztem a felvonó felső burkolatára, és abban saját magamat láttam: mert azt tükör borította!!! Amikor visszamentem az irodába, rögtön szóltam is az asszisztensnek, hogy javítsa a hirdetési szöveget ennél a lakásnál. Két nap múlva meg is volt a vevő. Beleszeretett a lakásba, vagy inkább a hirdetési szövegbe, mely így szólt:  A liftben plafontükör van, így könnyen belátni a liftben utazó hölgyek dekoltázsába 🙂

Bérlőtárs vs. társbérlő

Bérlőtárs vs. társbérlő

Ha a bérleti szerződés alapján a bérlők az ingatlan meghatározott helyiségeit (például lakásbérlet esetén egy-egy szobát) kizárólagosan, más helyiségeit pedig közösen használják – társbérlőknek minősülnek. A társbérleti jogviszonyt meg kell különböztetnünk a bérlőtársi jogviszonytól! A bérlőtársak az ingatlant közösen használják, az ingatlannak együttes bérlői.

Önálló bérlet esetén bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha ebben a bérbeadó és a bérlő, valamint a leendő bérlőtárs megállapodnak. A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlőek, jogaikat együttesen gyakorolhatják. Kötelezettségük a bérbeadóval szemben egyetemleges. A felmondási okok vizsgálata szempontjából a bérlőtársakat egyaránt terheli az egész bérlemény tekintetében a rendeltetésszerű használat és az együttélés követelményei betartásának kötelezettsége. Ma már nincs hatályban az a rendelkezés, hogy a bérlőnek a lakásban lakó házastársa – a szolgálati lakásban lakó házastárs kivételével – akkor is bérlőtárs, ha a lakásbérleti szerződés megkötésében nem vett részt. Önálló bérletről akkor lehet szó, ha a lakásnak egy bérlője van. Ha a bérlőhöz beköltöző vagy a már vele együtt lakó személy bérlőtársi jogviszonyt akar létesíteni, olyan bérlőtársi megállapodásra van szükség, amelyet a bérbeadó, a bérlő és a leendő bérlőtárs köt egymással.

ideális bérlő ÁdámA bérlőtársak jogai és kötelességei egyenlőek, jogaikat együttesen gyakorolhatják. A jogok és kötelességek egyenlősége elsősorban a bérlőtársak belső viszonyára tartozó kérdés. Kötelezettségük a bérbeadóval szemben egyetemleges. A jogok egyenlősége azt jelenti, hogy a bérlőtársak az egész lakást és a lakásberendezéseket közösen használhatják. A jogok egyenlőségén az sem változtat, ha korábban a lakásnak csak az egyik bérlőtárs volt a bérlője. Nincs jelentősége annak sem, ha a bérlőtársak egyike – külön vagyonából – jelentős összeget fordított a lakásra (a lakást átalakította, korszerűsítette stb.). Továbbá annak nincs akadálya, hogy a bérlőtársi jogviszony megszűnésekor az értéknövelő beruházásokat a bérlőtársak, illetőleg a bíróság figyelembe vegye.

Bár a bérlőtársak jogaikat együttesen gyakorolhatják, mégis a bérlőtársat számos olyan jog megilleti, amelyet egyedül is gyakorolhat. A bérlőtárs pl. a lakásba kiskorú gyermekét (az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermekét), valamint a befogadott gyermekétől az együttlakás ideje alatt született unokáját a másik bérlőtárs hozzájárulása nélkül is befogadhatja. A bérlőtárs – a másik bérlőtárs hozzájárulása nélkül – akadály nélkül megszüntetheti a bérlőtársi jogviszonyt és az ingatlant a visszatérés szándéka nélkül elhagyja.

Lehetőség van arra, hogy ha a bérbeadó kötelezettségét nem teljesíti, akkor bármelyik bérlőtárs felszólítsa a bérbeadót a hibák kijavítására, illetőleg a bíróságtól kérje a bérbeadó kötelezését a hiba kijavítására, vagy a bérbeadó helyett és költségére a munkát elvégeztesse.

A társbérlők ezzel szemben önálló bérlői az egész ingatlan egy-egy részének. A társbérlő tehát az ingatlannak egy vagy több helyiségét kizárólagosan, a többi helyiséget pedig a többi társbérlővel közösen használhatja. A bérlőtársak kötelezettsége a bérbeadóval szemben egyetemleges, a társbérlő – mivel önálló bérlő – kötelezettségei tekintetében önállóan köteles helytállni. Ha egy tulajdonos pl. a 3 szobás lakását szobánként adja bérbe egyetemistáknak, akkor ezek a srácok egymás társbérlői lesznek. Mindenki a maga szerződésében meghatározott saját szobáját és a közös használatú helyiségeket használhatja, önállóan felelősek a bérleti szerződésük kapcsán a bérbeadó felé.

Ha a bérbeadó az általa is használt ingatlan egy részét bérbe adja valakinek, akkor nem társbérleti, hanem albérleti jogviszony jön létre, egymással főbérlő-albérlő jogviszonyba kerülnek. Ilyen eset például az, ha az ingatlantulajdonos nénike nyugdíjkiegészítési céllal kiadja a lakása egy szobáját egy gimnazista bérlőnek. Ilyenkor a néni lesz a főbérlő, a gimnazista pedig az albérlő.

A bérbeadó a társbérlők bérleti jogviszonyát a velük kötött bérleti szerződés alapján mondhatja fel. Elég nehéz pl. úgy 2-3 bérlőt találni egy ingatlanra, hogy azok egymással kijöjjenek, bérleti díjat is fizessenek és az ingatlan is egyben maradjon. A felek megállapodása irányadó arra nézve, hogy a megüresedett lakrészt ki veheti újra használatba. A törvény a visszamaradt társbérlő részére nem biztosít előbérleti jogot, de a felek ebben külön is megállapodhatnak. Előnyösebb a bérbeadó szempontjából, ha elfogadja a társbérlő javaslatát – esetleg kérje meg rá, hogy ajánljon valakit az új bérlő személyére. Igazából neki kell vele a jövőben együtt használnia az ingatlant, talán jobban sikerül választania, mint a bérbeadónak.

1 kérdésre válaszol – az én ingatlankezelőm:

Kérdés:
Milyen bérleti szerződést kell, ajánlott, érdemes kötni a bérlőtársakkal / társbérlőkkel?

az én ingatlankezelőm válasza: 
Azt javaslom, az alap bérleti szerződést minden érintett – bérlő(k), társbérlő(k) – ugyanúgy írja alá. Azzal a kitétellel, hogy egyenként is egyetemleges felelősséggel tartoznak a szerződésben foglaltak teljesítéséért, ingóságokért, közüzemi fogyasztás rendezéséért, stb. Így gond esetén több embert lehet perelni, jóval nagyobb az esélye a sikeres végrehajtásnak is, mert bármelyik személytől végrehajtható a teljes kár összege.

belyegzo

Bérbeadással kapcsolatos fogalmak

Íme a bérbeadással kapcsolatos fogalmak gyűjteménye. A definíciók is hamarosan jönnek!

albérlet ▪ albérletbe-adás ▪ albérlő ▪ albetét ▪ állandó lakcím ▪ állapotfelmérés ▪ állattartás ▪ átadás-átvételi jegyzőkönyv ▪ átírás (közműórák)

B         bánatpénz ▪ befogadás ▪ befogadó nyilatkozat ▪ bérbeadó ▪ bérlemény ▪ bérlés ▪ bérlet ▪ bérleti díj ▪ bérleti időszak ▪ bérleti jog ▪ bérleti jogviszony ▪ bérleti szerződés  ▪ bérlői adatlap, bérlőminősítés ▪ bérlőtárs ▪ birtokháborítás ▪ birtoklás joga ▪ birtoklás jogalap nélkül ▪ birtokos ▪ birtokvédelem

C         cserebérlő ▪ cserelakás

D         díjemelés ▪ dohányzás

E          életvitelszerű ▪ ellenőrzési jog ▪ energetikai minőségtaústvány ▪ engedély ▪ eredeti állapot ▪ erkölcsi bizonyítvány

F         felmondás ▪ felmondási idő ▪ fenntartási költség ▪ főbérlő ▪ felelősségvállalás

H         haszonélvező ▪ határozatlan idejű bérleti szerződés ▪ határozott idejű bérleti szerződés ▪ helyiségbérlet ▪ hitel

I          ingatlan ▪ írásbeli felmondás ▪ irodabérlet

J          jogcím ▪ jogcím nélküli ▪ jogszavatosság ▪ jóhiszemű

K         kaputelefon ▪ kár ▪ kaució ▪ kellékszavatosság ▪ kilakoltatás ▪ kilakoltatási nyilatkozat ▪ kiskorú bérlő ▪ kiűrítési nyilatkozat ▪ kötelezettség ▪ közjegyző ▪ közjegyzői felelősségvállaló nyilatkozat ▪ közműdíjak ▪ közműóra ▪ közműszolgáltatók ▪ közokirat  közös költség

L          lakásbérlet ▪ lakáskulcs ▪ lakástörvény ▪ lakbér ▪ lakbértámogatás ▪ lakcímkártya ▪ leltár

M        magánokirat ▪ munkáltatói igazolás

O         óvadék

P         polgári törvénykönyv

R         referencia ▪ rezsi ▪ rendeltetésszerű

S          semmis szerződés ▪ szabálysértés ▪ szavatosság ▪ szerződés ▪ szerződési szabadság ▪ színlelt szerződés ▪ szívességi lakáshasználat

T         tanu ▪ társbérlő ▪ tartózkodási hely ▪ tulajdoni lap ▪ tulajdonos

V         változásbejelentés ▪ végelszámolás

Z         zálog ▪ zálogjog ▪ zár, zárcsere ▪

berbeadas_fogalmak

Bérbeadással kapcsolatos fogalmak gyűjteménye – folyamatosan frissítve, szerkesztve.

Legutolsó frissítés: 2017.04. 16.

Befogadó nyilatkozat

Befogadó nyilatkozat

Mit jelent a befogadó nyilatkozat és mire való? Kinek és mikor kell kitöltenie a befogadó nyilatkozatot? Kinek és miért szükséges a befogadó nyilatkozat? Töltse le innen és nyomtassa ki, ezt követően használhatja azonnal a befogadó nyilatkozat formanyomtatványt!

Magyaroszágon elterjedt, hogy a Bérbeadók nem szívesen adják ki olyan Bérlőnek a lakást, aki kiskorú gyerekével  költözne a bérleménybe. Egyrészt attól fél a Bérbeadó, hogy a kiskorú gyermek tönkreteszi a lakást, másrészt: a törvény erejénél fogva nem tudja kitenni a lakásból a szülőt, a kisgyermekre hivatkozással.

Az a kisgyermekes szülő, akinek bérelt lakásban kell laknia, mindent meg fog tenni, hogy a kiskorú gyermekével együtt lakhasson. Ha a Bérbeadó megértő és engedélyezi, hogy Bérlő kiskorúval együtt bérelje a lakást, egy un. befogadó nyilatkozatot fog kérni a Bérlőtől. A bérleti szerződésben pedig Bérbeadó kiköti, hogy a Bérlőt arra kötelezi: befogadó nyilatkozatot csatoljon a bérleti szerződéshez, így az annak elválaszthatatlan melléklete lesz.

A befogadó nyilatkozat egy írásbeli hozzájárulás ahhoz, – ha a Bérlő pl. nem fizeti a bérleti díjat és/vagy a fenntartási költséget és ezért Bérbeadó felmondja részére a bérleményt, – a Bérlőt kiskorú gyermekével együtt a lakásból Bérbeadó kiköltöztetheti, és őket a befogadó nyilatkozatot tevő fogja befogadni.

Tehát a befogadási nyilatkozatot egy olyan nagykorú személynek kell kitöltenie, aki a Bérlőt és annak kiskorú gyermekét, adott élethelyzetben (pl. a Bérlő esetleges nemfizetése miatt) a saját ingatlanába befogadja. A befogadás vonatkozik (jelen esetben) a Bérlőre és a vele együtt költöző kiskorú gyermekre. A befogadó tehát felelősséget kell hogy vállaljon a Bérlőre is és a kiskorúra is, őket együttesen kell az otthonába befogadnia.

Ha a befogadó nyilatkozattevő a saját ingatlanába fogadja be a Bérlőt és kiskorú gyermekét, és annak az ingatlannak egyedüli tulajdonosa, akkor a befogadó nyilatkozatot egy példányban kell kitölteni és azt a Bérbeadó részére a bérleti időszak kezdetekor átadni.

Ha a befogadó nyilatkozattevő nem egyedüli tulajdonosa annak az ingatlannak, ahová Bérlőt és kiskorú gyermekét (a befogadó nyilatkozat alapján) befogadná, az ingatlan összes tulajdonosának külön-külön kell nyilatkozatot tennie.

Ha a befogadó nyilatkozattevő nem saját tulajdonú ingatlanba lakik (pl. önkormányzati bérlemény), abban az esetben igazolnia kell az albérleti szerződésével a jogosultságát. (Önkormányzati bérleménynél az ingatlan méretéhez viszonyított számú személy tartózkodhat, így pl. egy kisebb önkormányzati lakásba már nem is fogadhatja be a befogadó a Bérlőt és a kiskorú gyermeket.)

Bérbeadóknak javasolt leellenőrizni a nyilatkozattevőt, amikor Bérlőtől megkapja a befogadó nyilatkozatot – a későbbi viták elkerülése illetve adategyeztetés céljából.

Bérlővel költöző kiskorú esetén szükséges beleírni a bérleti szerződésbe, ha a befogadó nyilatkozatot tevő személyében változás áll be, új befogadó nyilatkozzattételre van szükség. Ennek hiányában előfordulhat, hogy a korábban – írásbeli nyilatkozatot tevő – személy már nem tudja / nem akarja vállalni a felelősséget illetve a befogadást az ingatlanába. Mindenképpen javasolt a befogadó nyilatkozaton szerepeltetni azt, hogy a nyilatkozattevő felelőssége meddig érvényes, illetve a visszavonás lehetőségének feltüntetését.

Sztori 1:

Bérlő és kiskorú gyermeke kibérelt egy garzonlakást, amelyben már 8 hónapja laktak. Bérlő elveszítette a munkahelyét, fizetésképtelenné vált Bérbeadó felé. Bérbeadó felszólította a fizetésre, mivel ez nem történt meg, elindította a hivatalos eljárást. Ekkor derült ki, hogy a Bérlő fiktív személy nevét írta a befogadó nyilatkozatra, annak semmilyen valóságalapja nem volt. Ezért is javasolt a befogadó nyilatkozat azonnali leellenőrzése, amikor az a Bérbeadóhoz kerül.

Sztori 2:

Bérlővel együtt költöző kiskorú gyermek évekig lakott egy bérelt lakásban. Amikor egy nehezebb időszakban nem tudott bérleti díjat fizetni a Bérlő, Bérbeadó kérte, hogy költözzenek el a lakásból. Szerette volna érvényesíteni Bérlőtől korábban kapott befogadó nyilatkozatot. A bérleti időszak alatt elhunyt a befogadó nyilatkozatot tevő (nagymama), így nem volt érvényesíthető az azonnali kiköltöztetés. Javaslat: Bérbeadónak kell ellenőriznie időszakonként a bérleti szerződés mellékleteit, érvényességüket, aktualitását.

Még több infó és tipp: havonta 1x Zuglóban: Hosszútávú lakáskiadás tréning bérbeadóknak. A tréningről bővebb info itt!