Az ingatlanos szakmákra vonatkozó jogszabály

Az ingatlanos szakmákra vonatkozó jogszabály

ingatlankozvetitoi-nevjegyzek64/C. § 86 (1) Üzletszerű ingatlanközvetítői, vagy üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenységet az végezhet, aki rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály ban meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az e törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály ban meghatározott egyéb feltételeknek, továbbá az üzletszerű ingatlanközvetítői, vagy üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység folytatására irányuló szándékát az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentette.

(2) Nem végezhet ingatlanközvetítői vagy ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenységet az, aki
a) büntetett előéletű,
b) az ilyen tevékenységtől eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt áll, vagy
c) gazdasági társaság vezető tisztségviselője nem lehet.

(3) Az ingatlanközvetítői vagy ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység bejelentése tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait, lakcímét, értesítési címét, a szakképzettségét tanúsító bizonyítvány (oklevél) számát, és ahhoz csatolni kell a szakképesítést tanúsító bizonyítványt.

(4) Az üzletszerű ingatlanközvetítői, vagy az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenységet – a bejelentést követően – olyan gazdálkodó szervezet folytathatja, amelynek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja – egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja – az üzletszerű ingatlanközvetítői, vagy az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység folytatására irányuló szándékát az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentette, valamint az ilyen tevékenységével összefüggésben keletkezett, jogerősen megállapított köztartozásának eleget tett, továbbá megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek.

23/2013. (VI. 28.) NGM rendelet a társasházkezelő, az ingatlankezelő, az ingatlanközvetítő, valamint az ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő szolgáltatói tevékenység üzletszerűen történő végzésének feltételeiről és a nyilvántartásba vétel részletes szabályairól:

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87/B. §-ában, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 66. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § l) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

1. § Az üzletszerű
a) társasházkezelő vagy ingatlankezelő,
b) ingatlanközvetítő vagy ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő
tevékenység (a továbbiakban együtt: szolgáltatási tevékenység) végzéséhez szükséges bejelentést az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 217/2009. (X. 2.) Korm. rendeletben meghatározott ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnál (a továbbiakban: hatóság) kell benyújtani.1

2. § Szolgáltatási tevékenységet – üzletszerű társasházkezelő vagy ingatlankezelő tevékenység esetén a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 53. § (3) bekezdésében, üzletszerű ingatlanközvetítő vagy ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő tevékenység esetén a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 64/C. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – olyan
a) természetes személy szolgáltató végezhet, aki
aa) a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló miniszteri rendelet szerinti társasházkezelői, ingatlankezelői, ingatlanközvetítői vagy ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői szakképesítéssel (a továbbiakban: szakképesítés) rendelkezik, és
ab) olyan gazdálkodó szervezet személyesen közreműködő tagja, alkalmazottja vagy foglalkoztatottja, melynek tevékenységi köre az általa nyújtani kívánt, mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti ingatlanügynöki vagy -kezelési szolgáltatásra is kiterjed,
b) gazdálkodó szervezet szolgáltató végezhet,
ba) amelynek tevékenységi köre az általa nyújtani kívánt, mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti ingatlanügynöki vagy -kezelési szolgáltatásra is kiterjed, és
bb) amely legalább egy olyan személyesen közreműködő taggal, alkalmazottal vagy – egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy olyan – foglalkoztatottal rendelkezik, aki a hatóság által vezetett, általa nyújtani kívánt szolgáltatásra vonatkozó, e rendelet szerinti nyilvántartásban szerepel.

3. § (1) A bejelentés – üzletszerű társasházkezelő vagy ingatlankezelő tevékenység esetén a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 22. § (1) bekezdésében, üzletszerű ingatlanközvetítő vagy ingatlanvagyon-értékelő és – közvetítő tevékenység esetén az Lt. 64/C. § (3) bekezdésében meghatározott adatokon túlmenően – tartalmazza2
a) a szolgáltatási tevékenység során használni kívánt nyelv vagy nyelvek megjelölését,
b) a hatósággal való kapcsolattartás módját,
c) természetes személy szolgáltató esetén
ca) a szakképesítését tanúsító bizonyítvány számát, kiadása helyét és időpontját, valamint az azt kiállító intézmény megjelölését,
cb) a szolgáltató munkáltatójának nevét és székhelyét,
d) gazdálkodó szervezet szolgáltató esetén
da) a szolgáltató cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozó esetén a hatósági nyilvántartásba vételi számát,
db) a szolgáltató tevékenységi körét,
dc) a képviseletre jogosult személy – egyéni vállalkozó esetén a saját – nevét, lakóhelyét,
dd) a gazdálkodó szervezet 2. § b) pont bb) alpontja szerinti személyesen közreműködő tagja, alkalmazottja vagy foglalkoztatottja nevét és az e rendelet szerinti nyilvántartásba vételi számát.

(2) A szolgáltatónak a feltételek teljesítését a következők szerint kell igazolni:
a) a 2. § a) pont aa) alpontjában foglaltakat a szakképesítést tanúsító bizonyítvány hiteles másolatával,
b) a 2. § a) pont ab) alpontjában foglaltakat a munkáltató vagy a foglalkoztató pecsétjével és cégszerű aláírásával ellátott, 30 napnál nem régebben kiállított igazolással,
c) a 2. § a) pont ab) alpontjában és b) pont ba) alpontjában foglaltakat 90 napnál nem régebbi cégkivonattal egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók hatósági nyilvántartásba vételéről szóló igazolás hiteles másolatával,
d)3 a Tt. 49. § (1) bekezdés c) pontja és az Lt. 64/C. § (4) bekezdése szerinti köztartozás-mentességet a bejelentő lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság, valamint − ha a bejelentő a kérelem benyújtásának időpontjában nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban – a nemzeti adóhatóság által 30 napnál nem régebben kiállított közokirattal,
(3)4
(4)5 A hatóság a bejelentés és az 5. § (3) bekezdése szerinti ellenőrzés során a büntetlen előéletet, valamint
a) a társasházkezelő, ingatlankezelő, vagy
b) az ingatlan-értékbecslői, az ingatlanközvetítői, az ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői
tevékenység folytatásától való eltiltás hiányát a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 71. § (2) bekezdése szerint vizsgálja.

4. § (1)6 A hatóság a szolgáltatókról nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartást szolgáltatási tevékenységenként elkülönítve kell vezetni:
a) a társasházkezelő szolgáltatási tevékenységet végző természetes személyekről és gazdálkodó szervezetekről,
b) az ingatlankezelő szolgáltatási tevékenységet végző természetes személyekről és gazdálkodó szervezetekről,
c) az ingatlanközvetítő szolgáltatási tevékenységet végző természetes személyekről és gazdálkodó szervezetekről,
d) ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői szolgáltatási tevékenységet végző természetes személyekről és gazdálkodó szervezetekről.

5. § (1)7 A hatóság törli a nyilvántartásból a szolgáltatót, ha
a) ilyen tevékenység gyakorlásától eltiltó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll,
b) a természetes személy szolgáltató meghalt vagy a nyilvántartásból való törlését kéri,
c) a gazdálkodó szervezet szolgáltató ellen a bíróság felszámolási eljárást rendelt el, vagy
d) a gazdálkodó szervezet szolgáltatót a cégbíróság hivatalból törölte a cégnyilvántartásból vagy az egyéni vállalkozót a hatóság törölte az egyéni vállalkozók hatósági nyilvántartásából.

(2) A hatóság – az a)-c) pont esetén a tiltásra okot adó körülmény megszüntetésétől számított 1 év időtartamra, a d) pont esetén a feltétel biztosításáig, az e) pont esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól való mentesülés időpontjáig – megtiltja a szolgáltatási tevékenység végzését annak a szolgáltatónak,
a)8
b) aki a hatósági ellenőrzést akadályozza,
c) aki az e rendelet szerinti nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkező változást legkésőbb a változástól számított 5 munkanapon belül a hatóság részére nem jelenti be és e kötelezettségének a hatóság felhívására sem tesz eleget,
d)9 aki vagy amelynek személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja, illetve foglalkoztatottja a tevékenység folytatásának feltételével már nem rendelkezik,
e) akit gazdasági vagy vagyon elleni bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek.

(3) A hatóság a tevékenység folytatásához szükséges adatokban bekövetkezett változást a szolgáltatónál évente legalább egy alkalommal ellenőrzi.

6. § Ez a rendelet 2013. július 1-jén lép hatályba.

7. § E rendelet rendelkezései nem érintik az e rendelet hatálybalépését megelőzően megszerzett jogosultságok, valamint a szakképesítést tanúsító bizonyítványok érvényességét.

8. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Az üzletszerűen végzett társasház-kezelői, és az üzletszerűen végzett ingatlankezelői tevékenység folytatásának feltételei, és az eljárás részletes szabályai innen letölthető: jogszabály

Gyors nyílászáró-talpaló

Gyors nyílászáró-talpaló

Abban a lakásban, ahol korábban műanyag nyílászáró került felszerelésre, a tulajdonost (legtöbb esetben) az ablakos cég a beszerelést követően tájékoztatja a használatról és a karbantartásról. Bérbeadás esetén a tulajdonosnak tájékoztatnia kell a bérlőt, hogyan használja az ablakot, mert ezzel spórolhat a rezsin is. A nyílászáró szerkezetek – a tisztításon kívül – gondoskodást is igényelnek, mely tudást most egy gyors nyílászáró talpaló segítségével közzétesszük, hogy a drága műanyag ablakok még sokáig jól működjenek.

gyors nyílászáró talpaló

Évszakonként mit tehetünk a nyílászáró életének meghosszabbításáért?

Télen – 0 C fok alatt, mínusz előjelű időjárás esetén nem mosunk ablakot!

Tavasszal – húsvét tájékán azonban kötelező az ablakmosás! Ha szép tiszta a keret, akkor jöhet az olajozás: az egymásra csúszó zárszerkezeteket finom gépolaj segítségével, óvatosan befecskendezzük. Tesszük ezt azért, hogy gördülékenyen működjön az ablak. Tipp: ahol a fém a fémmel érintkezik, ott kenjük be a keretet az olajjal!

Nyáron nyáriasítjuk, télen téliesítjük műanyag ablakainkat. Nem is hallott még erről, igaz? Nos íme a titok, hogyan csinálják ezt a nagyok:

nyílászáró imbuszkulccsal

A művelethez csupán egy imbuszkulcsra van szükség! A nyíló rész oldalán található 3 imbusz fejű csavar, melyek az ablak bezárásakor odahúzzák a tokba az ablakszemet. Ezek nem szimmetrikusan vannak kialakítva, így egy bizonyos pozícióban jobban odahúzzák az ablakot.

Télire úgy kell forgatni a csavart, hogy a vastagabb fele befelé álljon, ilyenkor ugyanis sokkal jobban szigetel. Nyáron nem kell, hogy annyira szigeteljen, ilyenkor állítsunk a csavaron, hogy egy kis szellőzése is legyen a lakásnak. Érdemes kipróbálni, a fenti képen látható, hogyan néz ki a téli és a nyári zárás.

 

Válasszon thermoplan műanyag ablakot: a legkülönbözőbb kivitelben megvalósítható szerkezettípusokból és nyitási módok közül! A kiváló hang- és hőszigetelés valamint a rendszerben vizsgált biztonság és minőség alap biztonsági követelményeket nyújt és hatékony betörésvédelmet. Továbbá akadálymentes ajtóküszöb az erkély és teraszajtókhoz, sokféle optika és design minden terméksorozatnál. Színválaszték: univerzális és faerezetű fóliák széles választékban, vagy tetszőleges színre festhető illetve eloxálható alumínium takaróprofilokkal bővíthető a színpaletta. Ezért az én ingatlankezelőm csak a T-Ablak Kft-vel szerelteti és javíttatja az általa menedzselt lakások thermoplan ablakait.

A bérlőnek gyermeke született!

A bérlőnek gyermeke született!

A bérbeadó ősz hajszálait szaporíthatja az a szituáció, amikor a bérlő ugyan fizet, ám személyi körülményeiben, életvezetésében változások történtek, például gyermeke született. A hatályos szabályozás szerint a magántulajdonban lévő lakás bérlője kiskorú gyermekét és az unokáját befogadhatja – még a tulajdonos tiltása ellenére is.   

A magyar jog nagyon szigorú abban a tekintetben, hogy kiskorút mikor lehet „kitenni” az utcára. A fő szabály szerint csakis akkor, ha utána megfelelő körülmények közé kerül (bár ennek pontos paramétereiről, milyenségéről hallgatnak a hazai jogszabályok).

Megtörténhet, hogy a bérlő elhalálozik. Ilyenkor azok jogosultak a lakásbérlet folytatására, akiket a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadhatott: kiskorú gyermek, unoka, házastárs, szülő – de csak akkor, ha életvitelszerűen együtt laktak a bérlővel.

Angol szótár, bérbeadóknak

Angol szótár, bérbeadóknak

Amikor lakásunkat egy ír üzletember szeretné kibérelni, a bérleti szerződést magyarul is és angolul is el kell készíteni (készíttetni). Ehhez viszont szakfordítóra van szükség!

Az én ingatlankezelőmnek már többször is jó szolgálatot tett ez az ingatlanos kifejezésekre épülő online angol szótár, melyet Csabay-Novák Tamás angol jogi szakfordító készített és innen letölthető:

JOGI ÉS INGATLAN ANGOL SZÓTÁR
Hungarian Dictionary of Legal and Property Terms

 

Hasznosnak találta? Ajánlja másoknak is! Jogi és ingatlan angol szótár: www.1moment.hu

szakfordító
Csabay-Novák Tamás angol jogi szakfordító

 

A szótár teljes és legfrissebb verziója (szerkeszthető és nyomtatható Word, ill. PDF formátumban) megrendelhető itt: tamas@1moment.hu  © Szerzői jogok fenntartva: Csobay-Novák Tamás 2012.

Magyar nyelvű hangosszótár:         www.dictzone.com/angol-magyar-szotar
Műszaki szakszótár:                       www.Hdictionary.uw.hu
Képes építészeti angol szószedet:  www.horber.hu/horber_szoszedet/szotar/szotar_start/szotar_angol.htm Ingyenes angol webfordító:            www.webforditas.hu
Legnagyobb angol hangosszótár:  www.thefreedictionary.com
Real Estate Glossary:                   www.iqrealestate.com/RealEstateGlossary.cfm
EU jogi angol szótár:                    www.1moment.hu/EU_jogi_szotar_angol-magyar_magyar-angol.pdf
Pénzügyi és számviteli angol szótár:          www.1moment.hu/Penzugyi_es_szamviteli_angol_szotar.pdf
Angol műszaki és gazdasági szótár: www.1moment.hu/Angol_muszaki_es_gazdasagi_szotar.pdf
További szószedetek itt:                           www.1moment.hu

Locsolási díjkedvezmény

Locsolási díjkedvezmény

Nyáron több víz fogy a budapesti kertes házaknál is, főleg ott, ahol locsolni kell a növényeket. Fúrt kúttal és öntözőrendszerrel lehet spórolni, de akinek ez nincs ott a locsolásmérő segíthet: ennek a megtérülését itt lehet kiszámítani.

Ha a megfinanszírozása akadályba ütközik, akkor sem kell lemondani a kedvezményről: május 1-től október 31-ig (a locsolási idényben) a csatorna díj 10%-át nem kell megfizetni. Csupán az ehhez szükséges igénylő lapot kell kitölteni, és elküldeni a megadott címre. Ezt az igénylést csak egyszer kell megtenni,nem kell minden szezonban külön igényelni.

Milyen feltételeknek kell megfelelni?

  • az igénylő lakossági fogyasztó legyen:
  • érvényes szerződéssel
  • csatornadíj megfizetésére kötelezett
  • tartozás nélküli
  • 50%-os aktív zöld felülettel rendelkezzen az ingatlan
  • vízközműből származó ivóvizet használ locsolás céljára

Nem szabad halogatni jövő tavaszra, mert tuti elfelejti. Lehet, hogy az idén már csak rövid ideig élvezi a kedvezményt, de tegyen róla, hogy jövőre az egész szezonban!

Igényelje meg a kedvezményt most!

Ó, mi az a pár lépcsőfok!?

Ó, mi az a pár lépcsőfok!?

Esetenként problémát jelenthet, hogy az ingatlanhirdetésekben nincs feltüntetve, hogy akadálymentesített-e az ingatlan. Egyes ingatlanközvetítő portálokon még csak olyan opció sincs amivel lehetne szűrni az akadálymentes kifejezésre. Természetesen ennek leggyakoribb oka az, hogy az ingatlanközvetítők valamint tulajdonosok nem is tudják egészen pontosan mit is takar az a kifejezés, hogy valami akadálymentes.

 “Pár éve költözésre szántam rá magam. Az ingatlanhirdetések között bogarászva nagyon megörültem, amikor egy akadálymentesnek nevezett lakásra bukkantam. Az a pár kép, ami az ingatlanról készült erre is engedett következtetni. Természetesen azért voltak fenntartásaim a rossz tapasztalatok miatt, így inkább felhívtam a közvetítőt további információkért. Az ingatlanos megnyugtatott, hogy valóban akadálymentesített az ingatlan. Így hát rokonaim segítségével megszerveztem az ingatlan helyszíni szemléjét. Azonban nem tartott sokáig az örömöm ugyanis rögtön a bejáratnál akadályba ütköztem, ugyanis az ajtó és az utca szintjét két lépcsőfok választotta el egymástól. Nem megoldhatatlan probléma gondoltam, de ami a lépcsőházban fogadott abszolút kiábrándított. A lépcsőházban ugyanis további három lépcsőfok volt a földszinti lakás bejáratához vezető folyosón. Felzaklatva kérdeztem az ingatlanost, hogy arról volt szó akadálymentes az ingatlan. Mire ő megjegyezte: “Ó, mi az a pár lépcsőfok

A fenti történetet Rita mesélte, aki gyermekkora óta kerekesszékes.”

Lakásbérlés szabályai

Lakásbérlés szabályai

Magyarországon törvény határozza meg a lakások bérletére vonatkozó jogi feltételeket és szabályokat (1993. évi LXXVIII. tv). A törvény részletesen szabályozza a bérbeadó jogait és kötelezettségeit, a lakás használatával kapcsolatos birtokvédelem szabályait azonban – ami a lakásügyi jogviták során igen gyakori – a Ptk. rendelkezései tartalmazzák.

A lakás és helyiségek bérletére vonatkozó törvény változásai

I. Jogszabályi háttér

A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (így az iroda-, kereskedelmi vagy raktárhelyiségek) bérletére vonatkozó szabályokat az ún. Lakástörvény (1993. évi LXXVIII. törvény) tartalmazza.

A Lakástörvényt legutóbb a 2005. november 14-én módosította a parlament (2005. évi CXXXII. törvény). A módosítások túlnyomó része 2006. március 31-én lépett hatályba.

Jelen összefoglaló csak a magántulajdonban lévő helyiségekre vonatkozó szabályok változásaira tér ki, és nem foglalkozik az állami és önkormányzati tulajdonban lévő helyiségekre illetve lakásokra vonatkozó rendelkezések változásaival.

II. A helyiségek bérletére vonatkozó szabályok legfontosabb változásai – nem állami és nem önkormányzati tulajdonú helyiségek esetén

1. Írásbeliség

Az új Lakástörvény kötelezővé teszi a bérleti szerződések írásba foglalását, a régi törvény szerint ez csak az állami és önkormányzati tulajdonban lévő helyiségek esetében volt kötelező. Ez a változás nem érinti természetesen a módosító rendelkezés hatályba lépése előtt szóban vagy ráutaló magatartással megkötött bérleti szerződések érvényességét, tehát azok továbbra is érvényesek maradnak.

2. Rendeltetésszerű használat ellenőrzése

Az új törvény szerint a bérbeadó évente egyszer (vagy a szerződés eltérő rendelkezése esetén akár többször is) ellenőrzi a bérlemény rendeltetésszerű használatát, illetve a szerződésben meghatározott bérlői kötelezettségek teljesítését. A bérlő köteles az ellenőrzést tűrni, illetve biztosítani a bérbeadó számára a helyiségbe történő bejutást az ellenőrzés céljából. Ez a kötelezettség megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény vagy vészhelyzet fennállása miatt a helyiségen belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén.

Természetesen korábban is lehetőség volt arra, hogy a bérbeadó és a bérlő rendelkezzenek a bérlemény állapotának, használatának ellenőrzéséről, illetve a bérbeadónak a Polgári Törvénykönyv szabályai (amelyek ebben az esetben mögöttes szabályként érvényesülnek) alapján is lehetősége volt erre, de a törvénymódosítás értelmében – amennyiben a felek erről a szerződésben nem rendelkeztek – immár a törvény által szabályozott módon van lehetősége a bérbeadónak a bérlemény rendszeres ellenőrzésére.

 3. A helyiség fenntartásának kötelezettsége ill. költségei

Nagyon lényeges és a bérbeadót adott esetben hátrányosan érintő változás a helyiségek fenntartására vonatkozó szabályok módosítása. A régi törvény szerint amennyiben a felek eltérően nem állapodtak meg, úgy a helyiség burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról és cseréjéről a bérlő volt köteles gondoskodni. Az új törvény – szintén arra az esetre, ha a felek erről nem rendelkeznek – ezeket a feladatokat megosztja a bérbeadó és a bérlő között oly módon, hogy a karbantartással és a felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik. Újdonság ezzel a rendelkezéssel kapcsolatban az is, hogy míg a régi törvény értelmében a bérleti díj összegének megállapításakor minden esetben figyelembe kellett venni azt a körülményt, hogy a fenti munkák a bérlőt terhelik, ezzel szemben az új szabályozás szerint a bérleti díj meghatározásánál erre a körülményre nem kell tekintettel lenni, tehát a bérleti díj mértékének meghatározását nem befolyásolja az, hogy a felújítási, karbantartási stb. munkákat a bérlő vagy a bérbeadó végzi. A fenti rendelkezéseket azonban csak az új törvény hatályba lépését követően megkötött szerződések esetében kell alkalmazni, a törvény hatályba lépésekor már megkötött szerződésekre a régi szabályok az irányadók.

 4. Jogcím nélküli használat

Jogcím nélküli használat esetén (például ha a bérlő a bérleti szerződés megszűnése ellenére sem hagyja el, hanem tovább használja a bérleményt) a jogcím nélküli használó használati díjat köteles fizetni, amelynek mértéke megegyezik a bérleti díjjal. A régi törvény szerint a használati díj emelésére a jogcím nélküli használat kezdetétől számított hat hónap elteltével volt lehetőség, a törvénymódosítás következtében azonban már a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével lehetőség van a használati díj emelésére.

5. Határozatlan idejű szerződés felmondása

A törvénymódosítás egyértelműsítette a határozatlan időre kötött helyiségbérleti szerződés felmondásának szabályait. Ennek megfelelően, ha a felek másképpen nem állapodtak meg, a bérbeadó a törvényben meghatározott rendkívüli felmondási okok fennállása és cserehelyiség felajánlása nélkül is jogosult a bérleti szerződést felmondani, a felmondási idő egy évnél rövidebb nem lehet. Ami újdonság ezzel a rendelkezéssel kapcsolatban, hogy a törvény immár egyértelműen rögzíti, hogy a felek az egy éves felmondási időtől közös megállapodással eltérhetnek, vagyis szerződésükben ennél rövidebb felmondási időt is kiköthetnek. Ez korábban is így volt, de ez a lehetőség nem a törvényből, hanem csak egy alkotmánybírósági határozatból volt levezethető.

6. Albérletbe adás

Az új törvény a helyiség albérletbe adásánál is megköveteli az írásbeliséget, tehát az albérleti szerződést is kötelező írásba foglalni.

 7. Bérleti jog szünetelése

Az új Lakástörvény kifejezetten kiemeli, hogy a helyiségbérleti szerződés szerződő felei szabadon megállapodhatnak a bérleti jog szünetelése esetén őket megillető jogokról és őket terhelő kötelezettségekről, tehát a törvény erre vonatkozó rendelkezéseitől megállapodásukkal eltérhetnek.

III. Ingatlanközvetítés, ingatlanvagyon-értékelés és közvetítés

Az új törvény rendelkezéseket tartalmaz az ingatlanközvetítői, ingatlanvagyon-értékelési és közvetítői tevékenységek gyakorlásának feltételeiről. A fent megjelölt tevékenységeket (melyek pontos meghatározását a törvény tartalmazza), üzletszerűen csak olyan gazdálkodó szervezet folytathatja, amelynek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja rendelkezik a megfelelő – jogszabályban előírt – szakképesítéssel.

Megfelelő szakképesítés ellenére sem láthatja el azonban a fenti tevékenységeket, aki erkölcsi bizonyítványa szerint büntetett előéletű, az ilyen tevékenységtől jogerős bírói ítélet eltiltotta, ilyen tevékenységével kapcsolatos köztartozásának nem tett eleget, illetve aki a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján nem lehet vezető tisztségviselő.

A megyeszékhely szerinti városi önkormányzat jegyzőjének feladata vezetni az ingatlanközvetítői és az ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői névjegyzéket a természetes személyekről, akik a szakképesítés megszerzésétől számított 30 napon belül kötelesek a szakképesítést tanúsító bizonyítványt, az erkölcsi bizonyítványt és a nemleges köztartozásról szóló igazolást a jegyzőnek benyújtani. A cégnyilvántartás hatálya alá tartozó szervezetek az illetékes cégbíróságnak kötelesek a fenti dokumentumokat bemutatni.

Fenti rendelkezések 2006. szeptember 1. napján léptek hatályba.

Mennyire vagy gyakorlott bérbeadó?

Tanácsok a bérleti szerződés megkötéséhez! Mennyire vagy gyakorlott bérbeadó? A bérleti szerződés megkötéséhez az alábbi 50 dolgot előképzettség nélkül is tudnod kell, mert bérbeadó vagy és éppen bérbeadás előtt állsz, igaz?

  1. Felmondás esetén a szerződés a felmondási idő végével szűnik meg.
  2. Ha bérbeadó vagy és tulajdonosként eladod az ingatlant, a bérleti jogviszony folytatódik az új tulajdonossal.
  3. Bérbeadó a határozott idejű bérleti szerződést nem mondhatja fel és nem veheti azt vissza – bánatpénz megfizetése nélkül.
  4. bérbeadó vagyBérbeadóként köteles vagy tartózkodási hely címre bejelenteni a bérlő(ke)t.
  5. A túlzott mértékű kaució összegének mérséklését bírósági úton lehet kérvényezni.
  6. Magyarországon az elfogadott kaució mértéke 2-3 havi bérleti díjnak megfelelő összeg.
  7. Bérbeadó kérheti bérlőtől egy harmadik személy kezességét.
  8. Bérbeadó kötelessége a bérlemény bebiztosítása a bérlőtől független károk ellen.
  9. Bérbeadó bérlő ingóságaiért, értékeiért nem felelős. Bérbeadó által biztosított ingatlan káreseménye esetén bérlő Bérbeadótól kártérítésre nem jogosult.
  10. Szóbeli megállapodásoknál fél év után 75%-ban mindenki másként emlékszik.
  11. Bérleti szerződés hitelesítéséhez két tanú szükséges.
  12. Bérbeadó nem emelheti egyoldalúan a bérleti díjat. A bérleti díj emeléséről a bérleti szerződés megkötésekor kell előre megegyezni. Inflációkövető bérleti díj emelése elfogadott.
  13. Állami vagy önkormányzati lakás bérbeadójaként felmondás esetén cserelakást kell biztosítani a bérlőnek.
  14. Bérelt ház kertjében lévő gyümölcsfák terméseinek leszedéséről és hasznáról a bérleti szerződésben meg kell állapodni.
  15. Bérbeadó bérlő kiskorú gyermekére befogadó nyilatkozatot kérhet.
  16. Kiköltözéskor bérlőnek az ingatlant az eredeti állapotba kell visszaállítania.
  17. Bérbeadó a kaució összegéből a kiköltözéskor levonhatja a leltárban szereplő hiányzó, sérült, használhatatlanná vált tárgyak összegét. Az anyagilag rendezett tételeket bérlő jogosult elszállítani, miután azok ily módon a tulajdonába kerültek.
  18. Bérlemény átadás-átvételekor megengedett a digitális fényképrögzítés, melyet a leltárhoz kell csatolni.
  19. Határozott idejű bérleti szerződés utolsó napján kell a bérlőnek kiköltöznie a bérleményből. Ha nem költözik ki, és nem készül új szerződés, átmegy határozatlan idejű szerződéssé.
  20. Nem fizető bérlőnek az írásos felszólítást követően 8 napja van a tartozás rendezésére.
  21. A feltételek teljesülése esetén bérlő részéről igénybe vehető albérleti támogatás.
  22. Bérbeadónak energetikai minőségtanúsítványt kell készíttetnie a bérbeadó lakásra.
  23. Rendkívüli felmondási okok: határidőre történő fizetés elmaradása vagy minden olyan egyéb ok, mely ellentétes a bérleti szerződésben foglaltakkal.
  24. A jog máshogy fogalmaz a bérléses viszonyokra, mint a köznyelv. Pl. a kaució jogi nyelven óvadék, a lakbért a jogban bérleti díjnak nevezik.
  25. Üzleti célra bérelt ingatlanok egyes szabályai eltérnek a lakáscélú bérlemények szabályaitól.
  26. A helyiségbérlet semmiképpen nem lakás célra bérelt ingatlant jelent.
  27. Ha elemi csapás miatt megsemmisül az ingatlan, a bérlő elhelyezése az önkormányzat feladata.
  28. Bérbeadó is és bérlő is bármikor felmondhatja a határozatlan idejű bérleti szerződést.
  29. Bérbeadó a bérleti szerződés aláírásával egyidejűleg Bérlő részére átadja azokat az információkat, melyek elengedhetetlenek (pl. társasház házirendje, berendezési gépek pl. tűzhely, mosógép kezelési, használati utasítások, melyeket bérlő köteles betartani.
  30. Rendszeresen nem fizető vagy késve teljesítő bérlő részére Bérbeadónak elég csak egyszer küldenie írásbeli felszólítást ahhoz, hogy később rendkívüli felmondással felmondjon a bérlőnek.
  31. Bérlő köteles a közös használatra szolgáló helyiségekben (pl. lépcsőház, kapualj) megfelelő magatartást tanúsítani. Rendeltetés ellenes használat esetén Bérbeadó jogosult felmondani a szerződést.
  32. Bérlő – a bérlés ideje alatt végzett tisztasági-esztétikai festés, tapétázás költségeit nem követelheti Bérbeadótól.
  33. Ha bérlő nem tud fizetni, Bérbeadó zálogba veheti az ingatlanban fellelhető – bérlő tulajdonát képező – tárgyakat a tartozás erejéig. Ha bérlő nem ért egyet tárgyai zálogban tartásával, írásban ezt kifejezheti Bérbeadónak. Ha bérlő és Bérbeadó között a zálogban tartással kapcsolatban ellentét alakul ki, akkor Bérbeadónak kell 8 napon belül bírósághoz fordulnia.
  34. Bérbeadó és bérlő megegyezhetnek úgy is, hogy nem fizet bérleti díjat, csak a fenntartási költségekhez járul hozzá (szívességi lakáshasználó).
  35. A bérleti díj nem csak pénz lehet, hanem a megegyezéstől függően akár szolgáltatás vagy termék is.
  36. A bérleti szerződés felmondását mindig írásban kell átadni és azt aláírással átvetetni vagy tértivevénnyel postázni.
  37. Bérbeadó engedélye nélkül bérlő nem végezhet felújítási, korszerűsítési munkálatokat az ingatlanban.
  38. Bérbeadónak a bérlés teljes ideje alatt biztosítania kell, hogy a bérlemény rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen.
  39. Bérbeadó vagy, így feladat a bérleményben a helyreállítás: beázás vagy csőtörés esetén.
  40. Ha bérlő más célra használja az ingatlant, mint ahogyan a szerződésben megállapodtak, súlyos szerződésszegést követ el.
  41. Ha bérlő megjavítja azt a hibát, melyet bérbeadónak kellene korrigálnia, akkor felszólíthatja a bérbeadót ennek kifizetésére.
  42. Káresemény bekövetkezésekor a bérlő felelőssége, ha nem értesíti a Bérbeadót.
  43. Bérlő köteles tűrni a bérleménnyel kapcsolatos javítási munkálatokat, ha azok az érdekeit súlyosan nem sértik.
  44. Bérbeadót megilleti az ellenőrzés joga, évente legalább egyszer ellenőrizheti a használatot.
  45. Bérbeadó vagy, ezért nem zavarhatod a bérlőt szükségtelenül.
  46. Bérbeadó engedélye szükséges, ha bérlő állatot akar tartani a bérleményben.
  47. Bérlőt semmilyen tulajdonjog és lakhatási jog nem illeti meg csak azért, mert a lakcímkártyáján az ingatlan tartózkodási helyként van feltüntetve.
  48. Állandó lakcímként való bejelentéshez Bérbeadó nem járul hozzá.
  49. Bérlő az átvétel napjától teljes felelősséggel tartozik Bérbeadó felé mind a bérlemény, mind az ingóságok, mind a mérőórák épségének tekintetében.
  50. Bérlő a bérleményt a felszerelési tárgyakkal együtt rendeltetésszerűen jogosult használni, az esetlegesen keletkezett károkért felelősséggel tartozik.

Egy kérdésre – mely nem hosszabb, mint 120 karakter – az én ingatlankezelőm ingyenesen válaszol! A kérdést itt lehet feltenni. Leterheltségtől függően az én ingatlankezelőm pedig igyekszik minél előbb e-mailben válaszolni.

Kinek a költsége a javítás / vagy csere?

Kinek a költsége a javítás / vagy csere?

A bérleti szerződésben leszabályozható, hogy az életvitelszerű, azaz rendeltetésszerű használat során elromlott vagy rongálás következtében elrontott háztartási gép (mosógép, mosogatógép, hűtőszekrény) javítási költsége a bérlőt terheli.

Ha a műszaki berendezés – rendeltetésszerű használat ellenére – nem javítható, a csere vagy pótlás már a bérbeadó tulajdonos feladata. Ez alól csak akkor van kivétel, ha nem a bérlő hibájából történik a meghibásodás. Ellenkező esetben a költség őt terheli.