Nemcsak a saját lakás, az albérlet is anyagi felelősséggel jár, de nem minden kiadás a bérlő pénztárcáját terheli. Néhány dolgot a tulajdonos, azaz a főbérlő fizet. Nézzük mi az a 3 dolog, amit a főbérlő fizet – ha az ingatlant bérbe adja: 

Ideális esetben a főbérlő és a bérlő között bizalmi viszony van, ám a törékeny kapcsolatot nem nehéz néhány pillanat alatt tönkre tenni. A pénzügyi viták a legmélyebb barátságokat is megmérgezhetik, ezért nem érdemes ilyen jellegű feszültségnek kitenni a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést.

A legjobb, ha mindenről írás készül, ezzel sok későbbi vita megelőzhető, de csak akkor, ha a költözködés forgatagában sem feledkezünk meg néhány kevésbé egyértelmű kérdésről.

Az albérlet díjára, a rezsiköltségekre és a kaucióra általában kitér a szerződés, de a hosszú hónapok vagy évek során egy lakás fenntartása olyan váratlan költségeket is megkövetelhet, amelyre esetleg sem a bérlő, sem a tulajdonos (főbérlő) nem számít.

A papírozáskor érdemes felkészülni az ilyen helyzetekre is, és amit csak lehet, rögzíteni a szerződésben, mert később a kétértelmű helyzetekben könnyen a bérlő húzhatja a rövidebbet. Az alábbiakban nézzünk most néhány példát olyan költségekre, amelyeket bármennyire is szeretne kifizettetni a főbérlő, neki kell állnia.

Felújítási munkák

A lakás állapotáért a bérlő a felelős, vagyis a bérlő kötelessége, hogy megőrizze azt olyannak, amilyen az átvételkor is volt.

Ha összepiszkolódnak a falak, a bérlőnek kell állnia a festés költségeit, ám azokat a felújítási munkákat, melyek növelik a lakás értékét, a tulajdonost (főbérlőt) terhelik. Ha szerződésbe van foglalva, akkor a bérlő is elvárhatja, hogy a lakás állapotára vonatkozó garancia ne csak őt kötelezze, hanem a tulajdonost (főbérlőt) is. Így ha a bérlő nem tett kárt a falakban, egy tisztasági festést akkor is érdemes kétévente beiktatni, amit az okosan megírt szerződés ellenében bel lehet hajtani a főbérlőn.

Szintén a főbérlő t terhelik a lakás korából adódó felújítási munkák költségei: a víz- és villanyvezetékek cseréje, illetve a vízóra beszerelése nem a bérlő anyagi felelőssége, hiszen ezek a lakás állapotának megőrzését, illetve értékének növelését szolgálják, ami nem annyira a bérlő, mint a tulajdonos érdeke.

Ugyanakkor, ha egy bérlő régóta él már az albérletben, és azt tervezi, hogy marad még néhány évet, de elkeseríti a fürdőszoba vagy a konyha állapota, felajánlhatja a tulajdonosnak (főbérlőnek), hogy kifizeti a felújítás költségeit, amennyiben az arra fordított pénzt a későbbiekben lelakhatja.

Ez a megoldás bérlő és főbérlő számára előnyös lehet, de ekkor sem szabad megfeledkezni arról, hogy a megállapodás írásba legyen foglalva. Arra is ki kell térni, hogy mi lesz a le nem lakott összeg sorsa, ha valamilyen oknál fogva hamarabb költözik ki a bérlő a lakásból, mint ahogyan azt a bérlő eredetileg tervezte.

Csőtörés

Azokat a károkat, amelyeket a nem rendeltetésszerű használat okoz, a bérlőnek kell megtérítenie. Ha betörik az ablaküveg, vagy nem használ vízlágyítót és tönkreteszi a mosógépet, az a bérlő sara.

Ha azonban a kár oka a lakás nem megfelelő karbantartása, illetve elöregedése, akkor joggal várhatja el a bérlő, hogy a tulajdonos (főbérlő) fedezze a javítási költségeket. Az ilyen károk közé tartozik például a csőtörés is, hiszen ebben az esetben nem a bérlő okozta a bajt.

Mivel a felújítási munkálatok a tulajdonos (főbérlő) pénztárcáját terhelik, a karbantartás elmaradásából eredő kiadásokat is neki kell állnia.

Az, hogy ki fizeti a lakás biztosítását, megállapodás kérdése, de ha a szerződés a bérlő nevére szól, ilyen esetben természetesen illik felajánlani a kár lejelentését, és a biztosító által fizetett összeggel beszállni a költségekbe.

A közös költség egy része

A közös költség többnyire a szemétszállítást, a lépcsőház világítását, a takarítást, esetleg a vízfogyasztást tartalmazza. Mivel a bérlő használja az ingatlant, ezek a tételek természetesen a bérlő pénztárcáját terhelik, hiszen tulajdonképpen a rezsi részének is betudhatóak.

Sok társasház azonban a közös költségbe építi be a lakóközösség megtakarításának díját, esetleg a különböző felújítási munkálatok ellenértékét, vagy az épület által felvett hitel részleteit.

A közös költségről minden hónapban tételes elszámolást kell kapnia a bérlőnek, ha ilyen nincs, akkor fel kell keresni a közös képviselőt és nála tájékozódni, hogy pontosan milyen díjakat is tartalmaz a lakás közös költsége.

Fontos tudnivalók a közös költségről

Mivel a homlokzat renoválása, az épület szigetelése vagy éppen a panelprogram önrészének összegyűjtése a fürdőfelújításhoz hasonlóan elsősorban az ingatlan tulajdonosának az érdeke, a szerződés megírásakor a bérlőnek kérnie kell, hogy ezeket a költségeket a tulajdonos (főbérlő) fedezze.

Szintén elvárható, hogy ő fedezze a lakóközösség által korábban felvett hitel részleteit is, hiszen a kölcsön az ingatlan tulajdonosának nevére szól, a bérlőnek pedig nem kötelessége egy olyan munkálatért fizetni, amit akkor végeztek, amikor még be sem költözött a lakásba.